Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ortodox szerbek Magyarországon

2010.11.11

Beszélgetés Gálity Vojiszláv esperessel

Hány szerb él Magyarországon, és mennyien járnak Szentendrén az istentiszteletekre?


A püspöki templom ikonosztáza

- Nagyon kevesen, mindössze hat-hétezren vagyunk "őslakos" magyarországi szerbek. A jól ismert jugoszláviai helyzet következtében az elmúlt tíz év során kisebb-nagyobb csoportokban érkezettek ideiglenes tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel élnek Magyarországon. Szentendrén a hívek száma kevés, noha Szentendre püspöki székhely, mégis mintegy száz hívővel számolhatunk csupán.


Blagovesztenszka-templom

- Mennyire vallásos a szerb nép?

- Szerbiában 1990-től megindult egy szemléletváltás, és egyre többen kezdték megtalálni a keresztény hitük felé vezető utat. Szerbia innen nézve a kommunizmus idején demokratikusabb országnak tűnhetett, az egyházat azonban ott is ideológiai ellenségként tartották számon.

Milyen a szerb ortodox egyház felépítése, és hogyan működik az itteni egyházmegye?

- Az ortodox egyházak úgynevezett helyi egyházak, amelyek a római katolikus egyházhoz hasonlóan episzkopális berendezkedésűek. De a püspök legfőbb felettese nem egyértelműen az egyház élén álló pátriárka, hanem a zsinat, aminek a pátriárka az elnöke. A zsinat Belgrádban működik, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye oda tartozik. A második világháború után, amikor 1951-ben meghalt az akkori püspök, a rendszerváltásig nem volt egyházi vezető. A Budai Ortodox Egyházmegye a legnehezebb időkben sem szakította meg a kapcsolatot a belgrádi központtal. 1990-ben jöhetett Kristic Dánilo püspök atya, aki átvette elődei feladatát. A mi egyházunkat is mélyen érintették a kommunizmus évei. Kevés hívet számláló egyházunknak súlyos gondokkal kellett megküzdenie, hiszen sok templomot és műemléket kellett fenntartanunk, ami akkor nagyon nehéz volt. A hat-hétezer hívőre ma is negyven templom jut. A második világháború előtt még voltak egyházi iskoláink, de ezekből egy sem maradt meg, mert a kommunista állam beszüntette működésüket. Az úgynevezett természetes asszimiláció így még inkább felerősödött.

Milyen az egyházmegyében az istentiszteletek rendje?

- Szentendrén, a püspök székhelyén van a legtöbb istentisztelet, de mivel kevesen vagyunk, nincsen mindennap, csak ünnepek előestéjén, ünnepekkor, szombaton este és vasárnap. A katolikus szentmisének megfelelő szent liturgiát ünnepnapokon és vasárnap tartunk, melyet Szentendrén általában a püspök mutat be. Budapesten a Szerb utcai templom a legnagyobb parókiánk. Magyarországon ide jár a legtöbb szerb ortodox hívő. A második világháború után - a püspöki palota és templom lebombázását követően - ez a kisebb pesti templom lépett elő székesegyházzá. A püspök úr minden második vasárnap mond itt misét.

Milyen feladatokat vállal még az egyház?

- Az itteni őslakos szerbek hívők, rendszeres templomba járók voltak. De számos olyan bevándorló érkezett, akik nem voltak vallásgyakorlók, az egyház őket is igyekezett felkarolni, hiszen a magyarországi szerbeknek a rendszerváltásig nem is volt más szervezete. Az államilag finanszírozott szerb kisebbségi önkormányzat mindössze tíz éve jöhetett létre. Mivel elsősorban politikai szervezet, nem helyettesíti az egyházat.

Hogy áll a fiatalok vallási nevelése?

- Az egyetlen igazán jól működő hittanoktatási programunk Budapesten, a Rózsák terén, a szerb általános iskolában és gimnáziumban van, ahol a gyerekek 50-60 százaléka jár hittanra. Máshol elég nehézkesen halad a hitoktatás, aminek részben nyelvi okai vannak. Az egyház hivatalos nyelve a szerb, de a gyerekeknek, akik az asszimiláció miatt egyre kevésbé beszélik a nyelvet, meg kell adni az ortodoxiával való találkozás lehetőségét magyar nyelven. Pedig minden kimondott szerb szó fontos, hiszen ez a záloga a megmaradásnak. A szülőket buzdítani kell arra, hogy gyerekeiknek legalább a szerb nyelv alapjait továbbadják.

Országszerte ismert a gazdag szentendrei szerb egyházi gyűjtemény.

- A Szerb Ortodox Múzeum a hatvanas években a jelenlegi helyén álló épület két szobáját foglalta el mindöszsze. Itt azokból a templomokból származó értékeket helyezték el, melyek kikerültek az egyház tulajdonából. A gyűjteményt később tovább bővítettük. Az épületet, melyben ma a püspökség és a múzeum is működik, 1990-ben adták át. Hogy minél többen láthassák nagyobb értékeinket, bizonyos templomokból a legértékesebb és legszebb ikonokat, kegytárgyakat hoztuk ide és állítottuk ki.

Közel van Cirill és Metód napja. Róluk nyilván fokozott tisztelettel emlékeznek meg.

- Cirill és Metód természetesen nagy tiszteletben álló szentek egyházunkban. Nem hiába nevezik őket a szlávok apostolainak. Minden évben megemlékezünk róluk, sőt minden liturgiai előkészületnél, valamint az istentiszteleteken megemlítjük őket. Az áldozatot az ő nevükben és őértük is bemutatjuk. Ha szentekről van szó, nem feledkezhetünk meg a szerb egyház legnagyobb és különösen tisztelt alakjáról, Szent Száváról sem, aki az önálló szerb egyház alapítója volt.

Pallós Tamás

Fotó: Bugnyár

A szerb egyház alapjait Szent Száva tette le 1219-ben. Magyarországon a XV. század óta vannak jelen. Mátyás király idejében Magyarország határait védték a törököktől. Szerbia a rigómezei csatát (1389) követően elvesztette függetlenségét, ami már akkor kisebb-nagyobb elvándorlásokat eredményezett, elsősorban az északi keresztény szomszédok irányában. Az 1620-as években jött létre a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye. Első püspöke Szebasztiánusz püspök volt. Amikor 1690-ben a törökök visszafoglalták Ipeket (Pec) és Szerbia központi területeit, Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével a szerbek nagyobb csoportban Magyarországra menekültek. Elsősorban a Duna mentén telepedtek le, így többek között Esztergomban, Komáromban és Győrött alapítottak egyházközségeket. A vérzivataros időkben Szentendre egy rövid ideig a pátriárka lakhelye is volt. A püspökség ekkor még visszakerült Budára. A szerb ortodox egyház csak a második világháború után, budai épületeinek lebombázása után telepedett le végleg Szentendrén, a püspökök hajdani nyári rezidenciáján. A szerb ortodox egyház mai helyzetéről Gálity Vojiszláv

 

 
 

 

Profilkép


Képgaléria





Archívum

Naptár
<< Október / 2018 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 275539
Hónap: 4012
Nap: 152